A konyhában már tini korom óta előszeretettel sütöttem-főztem. Vasárnaponként bekapcsoltam a konyhai rádiót és B. Tóth Laci poptarisznyáját hallgatva elkezdtem sütögetni Horváth Ilonka szakácskönyvéből a Karancs tűzhelyünkön. Ez mára már mind retro, ugye? Egész jól sikerültek ezek az első szárnypróbálgatásaim, így egyre nagyobb kedvvel foglalatoskodtam a konyhában, de elrámolni, mosogatni akkor még nem szerettem. Egy káosz volt az egész konyha egy-egy sütögetés után. Később rájöttem, hogy a főzés közben folyamatosan mosogatni is kell, így jobban is elférek a konyhában és nem lesz szerte-szana minden. Mikor férjhez mentem, anyukámmal lediktáltattam azokat a recepteket, amiket szerettem. Ez a füzetecske a mai napig megvan, de mégiscsak jobb lesz ezt egy blog formájában megörökíteni, hogy a jövő nemzedék is tanulhasson belőle....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.